Séta Siófokon

Igen érdekes látnivaló a Siófoki Kikötõ, ahonnan a menetrendi és sétahajók indulnak. A legnagyobb hajóforgalom itt zajlik a Balatonon. A nyugati mólónál van a vitorláskikötõ, valamint a város egyik jellegzetes épülete, a Meteorológiai Obszervatórium, ahonnan az egész Balaton környéke az elsõ viharjelzést kapja. A kikötõ látnivalója még a vele egybeépült Sió-zsilip is, amely lehetõvé teszi a tó vízszintjének szabályozását.
A Petõfi sétány jobb oldalán Siófok kedvelt sétahelyére, a Jókai parkra bukkanhatunk. A hûslombú, árnyas fák alatt sokan keresnek enyhülést.
A Batthyány utcán visszafordulva a Mártírok útja irányába haladunk. A fürdõtelep legrégibb és legszebb épülete elõtt, a volt Vitéz-Panzió kerítésén fehér márványtábla jelzi Karinthy Frigyes egykori nyaralóhelyét. Ebben a házban hunyt el 1938. augusztus 29-én a XX. század legegyetemesebb érdeklõdésû és egyik legtermékenyebb magyar írója. A Batthyány és Mártírok útja sarkán álló villa arról nevezetes, hogy Jókai Mór 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát. Az épülettõl pár méterre a kikötõ felé található, a Krúdy-villa. Az író ebben a házban töltötte 1914-tõl 1919-ig minden nyarát. Krúdy Gyulát egyébként egész életére szóló emlék kötötte Siófokhoz, itt ismerte és szerette meg a nála 21 évvel fiatalabb Várady Rózsa Zsuzsát, akit késõbb feleségül is vett. A Sió másik oldalán Zamárdi felé haladva az ún. Ezüstparton vagyunk, ahol modern üdülõk, szállodák épültek, lehetõvé téve sok ezer ember üdülését. Visszafele haladva a városközpont felé látható a Foki-hegyi oktatási komplexum és lakótelep, valamint a Siófoki Kórház és Rendelõintézet épülettömbje.Siófok központjában a Szabadság téren magasodik 1912-ben épült 45 m magas Víztorony, amely a város egyik jellegzetes épülete. A Szabadság tértõl délre a Fõ téren áll a Polgármesteri Hivatal, illetve a Kálmán Imre Kulturális Központ Az intézmény elõtt a világhírû szobrászmûvész, Varga Imre szoborparkja áll. Az épület bejárata elõtt a város jeles szülöttének, Kálmán Imrének a mellszobra fogadja a látogatókat. A központ 482 férõhelyes, légkondicionált színháztermével a térség legnagyobb mûvelõdési intézményének számít. A Kulturális Központ alkalmas színházi produkciók, kulturális bemutatók és konferenciák rendezésére. Õsztõl tavaszig a városi polgárság kulturális igényeit szolgálja, a nyári idegenforgalmi szezonban – valamint elõ-és utószezonban – a magyar és külföldi vendégeknek egyaránt nyújt kulturális kínálatot. Siófok középületei közül kiemelkedik a neoromán Plébánia-templom, amely 1903-ban épült. A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája. A templomban nyaranta neves hazai és külföldi mûvészek fellépésével orgonahangversenyeket tartanak. A Kele utcában van az 1923-ban épült Református templom, míg a Budai Nagy Antal és Széchenyi utca sarkán áll az impozáns Zsinagóga. Az Oulu parkban (Oulu, Siófok finn testvérvárosa) található a Makovecz Imre Ybl-díjas építészmérnök által tervezett Evangélikus templom. Ez a négykapus, fölfelé tájolt, 120 férõhelyes, 80 %-ban faszerkezetû építmény nemcsak a város, de az ország egyik legszebb és legmodernebb evangélikus temploma.

Kálmán Imre a siófoki születésû, világhírû operett komponista múzeuma – szülõházában – a róla elnevezett sétány 5. sz. épületében található. A Kálmán Imre Emlékház hûen reprezentálja a város nagy fiának életét és munkásságát. Egykori szülõháza ma a város múzeuma, melyben látható például a mester zongorája, számos használati tárgya, eredeti kottái. A múzeum bemutatja Kálmán Imrét, hiteles pályaképet ad gyermekkoráról s az itt töltött tanulóéveirõl. Külön erénye a kiállításnak, hogy a századforduló hangulatát idézve, kortörténetileg hiteles környezetben mutatja be anyagát. A kiállítás kitér a Siófoktól távol töltött évekre is, bemutatva, hogy a zeneszerzõ sikeres pályafutásának csúcsán sem szakította meg kapcsolatait szülõvárosával.

A Fõ utcában a Sió bal partján, egészen a híd közelében áll egy XVIII. században épült Vendég-ház, késõbbi nevén Fogas és Borharapó (ma Rustica étterem). A belváros egyik legértékesebb építészeti öröksége ez a tornácos, nyitott folyosós barokk épület. A városközpontban, a vasútállomás elõtt található a Millennium park (korábban Baross park). A látványon túl pihenést is biztosít a város lakói, vendégei számára. Területe 16.000 m2. A parkban több köztéri alkotás található: a Zenepavilonban került elhelyezésre Varga Imre Kálmán Imrérõl készült bronzszobra. Ugyancsak az õ alkotása a „Mártírok” szoborcsoport. Láthatjuk még Kiss Sándor II. világháborús emlékmûvét és Martsa István Zuhanyozó nõ címû alkotását. A parkot érdemes esti kivilágításban is megtekinteni.
Az Ásványmúzeumban Magyarország legnagyobb és legszebb magángyûjteménye látható Siófok centrumában, a Kálmán Imre sétányon. Az államilag védett gyûjtemény mintegy 3000 ásványból áll. Helyszûke miatt az ásványok zsúfolásig megtöltik az 54 vitrinszekrényt, amelyeket öt teremben helyeztek el, ezek: Magyarország, a Nagyvilág, a Felvidék, Kapnikbánya és egyéb erdélyi pl.: óradnai, nagybányai, felsõbányai ásványok. Az Erdély területérõl származó ½bányavirágokat½ tekintve bizonyára az egész Földön nincs teljesebb magánkollekció.

A Tojásmûvészeti Kiállítás a Dél-Balatoni Kulturális Központban 2003. októberében nyílt meg a tojás világnapján,­ az elsõ Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként. A szervezõk ezzel az idõszakos kiállítással kívánták megalapozni az állandó tojásmûvészeti központ kialakítását, amely a Szûcs Menyhért utcában található. A kiállításon különbözõ dísztojások láthatók, amelyeken nem csak a népmûvészeti sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhetõ meg, hanem az újabbnál újabb kreatív díszítõ formák is.
Rádiós Hírközlési Múzeum is gazdagítja Siófok látnivalóit. Fiatalok és idõsek napi szinten kerülnek kapcsolatba a hírközléssel, például internetes levelezés közben. A múzeumot társadalmi összefogással teremtették meg és társadalmi munkában üzemeltetik.

Töreki

Siófok nyugati határában, a Balatonra merõlegesen húzódó völgyben helyezkedik el a Töreki Halastavak természetvédelmi terület, melynek legfõbb értéke a Cinege-patak és a patakra épült, 10 tóból álló vízrendszer. A vidék jellemzõje az élõhelyek nagy változatossága – tó, mocsár, kaszáló, száraz gyep és erdõ -, ami sok értékes élõlény életterét biztosítja. A jellegzetes élõlények bemutatását egy 9 kilométeres tanösvény szolgálja, magyar, német és latin nyelvû tájékoztató táblák segítik a növény és állatvilág megismerését. Itt látható például egy több százas partifecske kolónia és a gyurgyalagok élõhelye. A kirándulók egy tavi és egy erdei pihenõhelyen fogyaszthatják el elemózsiájukat. Kerékpárral a dél dunántúli piros turistaútvonalra csatlakozva Töreki falun keresztül térhetünk vissza Siófokra.

Szántód – Somogy északi kapuja

Szántód a Balaton déli partjának egyik legszebb részén, a Tihanyi félszigettel szemben, Siófok közelében, Zamárdi és Balatonföldvár között fekszik. Nem véletlenül nevezik a megye északi kapujának, hiszen az év 9-10 hónapjában itt közlekedõ komp hatalmas „közúti” forgalmat bonyolít le. A településrõl több túraútvonal is indul. Szántód nevezetes idegenforgalmi látványossága Szántódpuszta, amely 1995-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak õrzéséért, a mûemlékek helyreállításáért. A puszta területén nyaranta tartalmas lovasversenyek és lovas bemutatók, sportesemények, valamint néprajzi kiállítások, népmûvészeti kirakodóvásárok fogadják a látogatókat. A puszta fölé emelkedik a Szent Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik a tihanyi félszigetre, s a Balaton északi partjára.